Története

A kezdeményezés 2010-ben, Pécsről indult el Korinek László ötlete nyomán, amelynek hatására 2011-ben 10 tonna gabonát gyűjtöttek össze a szervezők, és az ebből őrölt lisztből sütötték meg az augusztus 20-ai ünnepi kenyeret és cipókat. A megmaradt lisztet a Csaba testvér vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta, az általuk nevelt több ezer gyermek 4 havi étkezésének támogatására.

Két évvel később, 2012-ben 130 helyről érkezett a gabona: megyei jogú városok, megyei agrárkamarák, gazdasági társaságok és magánszemélyek több mint 20 tonna búzát ajánlottak fel. A Testvérvárosok Országos Szövetsége segítségével Székelyföld nagy részét is sikerült bevonni az akcióba. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 14 tonna lisztet kapott.

2013-ban, a NAK jelentős szervezeti hátterével és közreműködésével, immár mintegy 400 településről küldték el a gazdák a búzájukat. A felajánlásoknak köszönhetően majdnem 100 tonna gyűlt össze. Az év különlegessége a „vendégkovász” volt: a Hargita megyei Oroszhegy településről érkezett kovász felhasználásával készültek az ünnepi kenyerek és cipók. Az összegyűlt lisztből a dévai gyerekek egész éves kenyérszükségletét fedezni lehetett, 5 tonna pedig a baranyai családoknak jutott.

A NAK segítségével 2014-ben már országszerte 44 állomáson várták a gabonát. Ebben az évben az előző évi mennyiség kétszerese: csaknem 215 tonna búza érkezett, 420 magyar és 51 határon túli településről. Így már nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, hanem a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakói, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 200 gyermeke, valamint az Oltalom Egyesület rászorulói is részesültek lisztadományban a gazdák jóvoltából. A 2014-ben sütött kenyerek és cipók kelesztéséhez a kovászt a kárpátaljai Verbőc küldte, a só pedig az erdélyi Parajdról érkezett. Az augusztus 20-ai budapesti Szent Jobb-körmenet nagy, 5 kilogrammos kenyere ekkor már harmadik éve szintén a Magyarok Kenyere program adományaiból készült.

2015-től a NAK immár stratégiai partnerként segítette a program megvalósítását. Újból megduplázódott az adományozott búza mennyisége: összesen 440 tonna gabona gyűlt össze 47 gyűjtőponton, mintegy 3100 anyaországi és határon túli adományozótól. Köszönhető volt ez többek között annak, hogy a program ünnepségeit – a búzagyűjtő napokat és kenyérünnepeket – ekkorra szinte mindenhol megrendezték Magyarországon. Az ország minden megyéjéből érkező és a külhoni régiókban termelt gabona egy részét a mohácsi Szent Miklós vízimalomnál öntötték össze, majd az ebből készült lisztből a vajdasági Bácska topolyáról érkezett kovász és a parajdi só felhasználásával sütöttek kenyeret a budapesti Szent Jobb-körmenetre és a pécsi Magyarok Kenyere ünnepségre. Az őrlés a korábbi eggyel szemben már 20 malomban történt, ennek megfelelően a fuvartávolságok lecsökkentek, az adományozotti kör pedig rendkívüli mértékben kibővült a korábbi évek kedvezményezettjein túl további 109 gyermeksegélyező szervezet részesült a lisztadományból. 2014-ben a NAK közreműködésével megvalósuló „Székely Földbe Magyar Vetőmag” program keretében több tucat zsák vetőmag érkezett a Magyarok Kenyere Alapítványhoz, illetve mezőgazdasági gépforgalmazó vállalatok adományoztak több millió forintértékben erő- és munkagépeket. Lehetőség volt arra is, hogy minden magyarországi megye egy vagy több karitatív szervezete részesüljön az összmagyar lisztadományból. Új elem volt az adományozó ünnepségek megrendezése minden megyében, sőt határon túl is.

A vajdasági gazdák 2015-ös bekapcsolódása után a kezdeményezés 2016-tól lendületet kapott Felvidéken és Észak-Erdélyben is. A Magyarok Kenyere program nyitányára, a hagyományos búzaszentelő ünnepségre Esztergomban került sor – a NAK és a Magosz közös szervezésében. A program történetében első alkalommal Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István Bazilika plébánosa celebrálta a szentmisét. A mise után a város határában az egyházak képviselői a résztvevők jelenlétében megszentelték a búzát. Az összeöntési ünnepségre augusztus 7-én került sor, a Pécshez közeli Orfű malommúzeumában. Az augusztus 20-ai kenyerekhez a felvidéki Gútáról érkezett a kovász, a só pedig ismét Parajdról, elkészítésükhöz a Tisza forrásvidékéről származó vizet használtak. Az adományok kiosztása szeptember 20-án, a gyermekek világnapján történt meg.

2017 áprilisában ismét Esztergom adott otthont a NAK és a MAGOSZ által közösen szervezett búzaszentelő ünnepségnek, amellyel elindult a program éves lebonyolítása. Az eseményt a politikai, szakmai, gazdasági és civil élet jeles személyiségei és külhoni vendégek is megtisztelték jelenlétükkel. Az összeöntés ünnepét ezúttal a nemeshanyi Csizmadia vízimalomnál rendezték meg. Kárpát-medence 35 térségéből érkező gabona vegyült össze. A gyűjtés befejeztével a teljes Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött: a 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így az őrlés után 360 tonna liszt állt rendelkezésre karitatív célokra. Az éves záró rendezvényen a vajdasági – hajdújárási – Poverello – Ferences Közhasznú Alapítvány Lurkó Házában gondozott gyermekek számára az adomány átadására Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita részvételével került sor.

A program 2018-ban is az esztergomi búzaszenteléssel vette kezdetét, az öszszeöntés ünnepét pedig ezúttal a kárpátaljai Mezőgecsén tartották a szervezők. A zárórendezvényre a drávaszögi Eszéken került sor. A program társadalmi sikerét és összekovácsoló erejét bizonyítja, hogy az adományozott mennyiség mellett az adományozó gazdák száma is jelentősen növekedett. A 19 megyéből és 12 határon túli régióból 5019 (2760 magyarországi és 2259 határon túli) adományozó 605 tonna búzát ajánlott fel, amelyből végül 360 tonna lisztet tudott a program szétosztani a karitatív szervezeteknek. A liszt egy részét 2018-ban is a program Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriuma által megjelölt központi kedvezményezettjei kapták, de minden magyarországi megye egy vagy több karitatív szervezete is részesült a lisztadományból.

2019-ben az egyik legfőbb célkitűzés a diaszpóra magyar közösségeinek programba történő bevonása volt, amely sikerrel járt: 6 nyugati magyar közösségbe jutott el az összeöntött búzából készült liszt. A hagyományos esztergomi búzaszentelő ünnepség díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az összeöntés ünnepének a nemeshanyi vízimalom udvara adott otthont, itt egyesült jelképesen a Kárpát-medencei gazdák adománya. Szent István ünnepére elkészült a hajdúsági asszonyok keze munkáját dicsérő kárpát-medencei aratókoszorú, amit a program szervezői ünnepélyes keretek között adtak át Snell György püspöknek, majd az aratókoszorú a Szent Jobb-körmenetben is részt vett. A novemberi záróünnepség a kárpátaljai Nagydobronyban, az adományozott Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthonban zajlott le, a korábbi évekhez hasonlóan ismét Herczegh Anita részvételével. A program keretében minden addiginál több, összesen közel 5700 magyar gazda felajánlása nyomán, csaknem 800 tonna búzából készült, 470 tonnát meghaladó mennyiségű liszt kiosztására kerülhetett sor. A liszten kívül a nagydobronyi gyermekotthon lakói számítástechnikai eszközöket kaptak. Ezekkel az eredményekkel és előzményekkel érkezett el a program a Nemzeti Összetartozás Évéhez.

A 2020-as esztendő tavaszán, a Program eseményeinek tervezésekor, még nem sejthette a szervező csapat, mit tartogat a tavasz az agrárium és a világ számára. Az előző év, 2019 decemberében még kiváló állapotban voltak az őszi vetések, aztán a több hónapos csapadékhiány komoly terméscsökkenést vetített előre. A tavaszi fagyok, az aszály és a földfelszínt tovább szárító viharos szél után özönvízszerű csapadék érkezett, ami inkább további károkat okozott, mintsem használt. A kilátások, az előjelek nem kedveztek a részben átalakult működési struktúrával startoló, jubileumi évébe lépő Magyarok Kenyere program számára sem. Ha mindez nem lett volna elég, derült égből villámcsapásként Európát és benne hazánkat is elérte a koronavírus-járvány. A baj a semmiből szakadt a nyakunkba, szinte felocsúdni, stratégiákat kiérlelni sem volt idő, azonnal cselekedni kellett. A magyar mezőgazdaság irányítói és szereplői, a gazdálkodók és az élelmiszeripar cselekedett is, mi több, kiemelkedően jól vizsgázott a nehéz helyzetben. Az összefogásnak köszönhetően Magyarország irigylésre méltóan hozta ki a rosszból a lehető legjobbat, az agrárium pedig az erőfeszítések nyomán biztosítani tudta és tudja az ország élelmiszer-ellátását. Ez az összefogás és a Kárpát-medencei gazdálkodók helytállása eredményezte – az említett nehézségek dacára – a A Nemzeti Összetartozás Éve a koronavírus és az időjárási viszontagságok árnyékában magyarság minden eddiginél szélesebb rétegeinek megszólítását, az eddigieket jelentősen meghaladó eredményeket, a kiemelkedő sikereket.1063 tonna búza (610 t liszt), 46 tonna egyéb termény és 6 874 500 Ft pénzadomány gyűlt össze, 8735 adományozótól, amelyből 681 adományozott intézmény részesült.. Mindezt nagy mértékben segítette, hogy a megszólított közjogi méltóságok, kormányzati szereplők, a gazdasági szféra képviselői egyként álltak a kezdeményezés mellé. Az érdem azonban egyértelműen az adakozó ezreké, akik megértették, hogy a legnagyobb segítségnek éppen a legnagyobb szükség idején van igazán helye, hogy az összefogás és szolidaritás üzenetének a kezdeményezés történetében még talán sosem volt ekkora jelentősége. A program 2020-ban visszavonhatatlanul nemzetivé vált, még annak ellenére is, hogy a kommunikációs csatornák, a találkozási lehetőségek beszűkülése miatt sok mindent kellett az év során újratervezni. Legyőzve az országhatárokat, immár kontinensnyi távolságok sem szabnak gátat a magyarság közös ünneplésének. A gazdák tettre készek, végzik a munkájukat, képesek szervezetten cselekedni, és közös jövőjüket egységben építeni a Kárpát-medencében. Mindenekelőtt pedig elkötelezettek a jó és a nemes iránt. Ez az, amire az eredmények mellett a legbüszkébbek lehetünk, és ez az, ami hitet és erőt ad a folytatáshoz, az újabb és újabb célkitűzések megvalósításához 2021-ben.