Aratóünnepet tartottak július 3-án Kunszálláson. Az érdeklődőket délelőtt 9 órára várták a Radnai téren, ahonnan közösen, nótaszóval vonult az ünneplő tömeg a gabonatáblához. Az aratáshoz köthető nótákat a fülöpjakabi nyugdíjasok énekelték, a szállításban lovaskocsik segítettek, közben a hagyományos falusi vendéglátást is megismerhették a résztvevők.

Az aratás helyszínén 10 órakor a hagyományoknak megfelelően a kunszállási plébános megáldotta a gabonaföldet, a szerszámokat és az aratásban résztvevőket.

Szikora László, a Csűrcsavaró Néptánc Egyesület elnöke visszaemlékezett az aratófesztivál céljára, amely ma is aktuális „…a kárpát-medencei magyar paraszti kultúra őrzése és ápolása, ami nem a múlt, hanem a jövő része. Az aratás, és általa a gabona, ami a kenyeret és az életet jelenti. Ha gabona volt, kenyér volt. Ha kenyér volt, élet volt és vele minden volt. Ezt a hagyományt őrizzük mi is és külön megtiszteltetés, hogy a Magyarok Kenyere megyei kezdő rendezvénye is egyben Kunszálláson kezdődik, összegezte gondolatait, mint a szervezők egyik képviselője.”

Almási Roland, Kunszállás polgármestere köszöntő beszédében elmondta, hogy „Kunszálláson évről évre hagyomány, hogy ilyenkor júliusban aratóünnepet tartunk és felidézzük azt a kort, amikor még sokkal keservesebb, sokkal nehezebb volt a betakarítás, mint napjainkban”.

Kákonyi Károlyné, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Bács-Kiskun megyei nagykövete elmondta, hogy mekkora öröm, hogy a programhoz évről évre egyre többen csatlakoznak. A tavalyi évtől már nemcsak gabonával lehet hozzájárulni a kezdeményezéshez, hanem pénzadományt is szívesen várnak.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke beszédében kifejtette, milyen nagy fontossága van az összetartozásnak, s hogy büszkék vagyunk a hagyományainkra az értékeit romboló világban. A Magyarok Kenyere -15 millió búzaszem Magyar Örökségdíjas program, melynek sikerességét mutatja, hogy 2020-ban minden korábbinál több, összesen közel 8500 kárpát-medencei magyar gazda ajánlott fel mintegy 1100 tonna terményadományt, a pénzadományok pedig szintén a korábbi többszörösére emelkedtek, s közel 100 ezer elesett honfitársunkon tudunk segíteni 580 kedvezményezett szervezeten, intézményen keresztül, ezzel számos értékes életet megóvni az elkallódástól. A kárpátaljai vetőmag adomány és fajtakísérletről elmondta: nem csak halat, hálót is adunk, nem csak segélyt nyújtunk, hanem eszközt a kiemelkedésre és az emberhez méltó életre.

Ezt követően a gazda szerződést kötött az aratókkal s megkezdődött az aratás. Munka közben felelevenítik az aratáshoz köthető hiedelmeket, népszokásokat. Az érdeklődők megismerhették az egykori aratószerszámokat, megtanulhatták a kévekötést és a keresztrakást is. A learatott gabonát beszállították a falu központjába, ahol délben hagyományos cséplőgéppel kicsépelték a gabonát, amelyet a Magyarok Kenyere kezdeményezéshez ajánlották fel a szervezők.

A munka befejezése után az 1800-as évekből származó recept alapján kaszás levest, birkapörköltet, és helyben, kemencében sütött hagyományos kenyeret, házi lekváros buktát, fánkot kóstolhatta az egybegyűltek a kunszállási Arany Alkony nyugdíjas klub jóvoltából és a helyi termelők felajánlásaiból. Tóth Márta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelőse pedig a szervezetét mutatta be és információs szolgáltatást nyújtott a Hálózat aktuális tevékenységéről kötetlen formában. Szombatiné Tóth Katalin (Kecskemét-Hetényegyháza, szarkási gazda) akác, hárs, selyemfű, napraforgó, repce, vegyes mézzel várt minden kedves vásárlót, hogy kóstolja meg termékeit és vigye jó hírét.
Ebéd után a kerekegyházi nótások katona és hazafias nótákat énekeltek melyhez Fehér Zoltán és felesége citerán játszott. Délután 5 órakor a Fokos Zenekar és vendégei adtak koncertet. Az aratóünnep táncházzal zárult. A nap folyamán látogatható volt a helyi faluházban a paraszti élet eszközeiből összeállított kiállítás.

Fotós: Kovács