KÖZÖSSÉG, GONDVISELÉS ÉS A HIT EREJE

Megérkezett a gazdák aratókoszorúja a Szent István Bazilikába

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a hagyományokat őrizve – az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervei és keze munkája által – idén is elkészült a magyar gazdák összefogását jelképező aratókoszorú. A Szent István Bazilika önzetlen támogatásával ismét méltó helyen mutatkozik be: augusztus 20-án a budapesti Szent Jobb Körmenetben is látható lesz, ezt követően október végéig megtekinthető a Bazilika oltáránál felállítva.
A régi hagyományok szerint az aratás befejezése után a búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, illetve a gazda elé vitték, de ma is számos templomban díszeleg az Úr asztala fölött. Készítésének – a szimbolikája mellett – mindig is nagy közösségtartó ereje volt, egyes alkotóelemei, mint az „Isten szeme” motívum pedig Isten gondviselésének és a hit fontosságának is kifejező eszközei.

Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony tagozat elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere ünnepi felszólalásában elmondta, hogy a szalmafonás egy ősi mesterség, de hagyományainkat őrizve Hajdúnánás városának és az asszonyok keze munkájának köszönhetően sokak megélhetését biztosítja a 21. században is. Kiemelte: a koszorú készítőjének, Julikának csoda ereje van: maga termelte meg az alapanyagot is a koszorú előállításához, és közel 2 hónapon át napi 8 órában fonta. „Az aratókoszorú szimbolizálja a közösségi erőt és a hitet, amely kell, hogy megtartson minket, és a jövőhöz is erőt adjon.” – emelte ki beszédében, végül köszönetet mondott Jakab István alelnök úrnak és a Püspök úrnak, hogy tudják, értik a nagyságát ennek a koszorúnak.

„Nagy megtiszteltetés Önök előtt állni, a kárpát-medencei magyar gazdák és diaszpóra honfitársai nevében” – kezdte ünnepi gondolatait Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. „Lehetőséget kaptak a magyar gazdák arra, hogy értékeiket bemutassák. Ebben az értékeit lábbal tipró világban számunkra külön ünnep, hogy itt állhatunk és itt vallhatjuk meg hitünket, azt, hogy mi népben, nemzetben gondolkodunk.” Kiemelte: az aratókoszorú jelkép is, egy fontos munka, az aratás végét jelzi: hagyományosan ünnep volt elkészíteni. Hozzátette: reméli, hogy a Szent Jobb Körmenetben is felvonultatva a koszorút minél több embernek be tudjuk mutatni, milyen tiszta szívvel élnek, milyen hagyománytisztelő módon gondolkodnak a Kárpát-medence gazdálkodói. Felszólalásában köszönetet mondott Elnök asszony kitartó munkájáért és külön megköszönte a munkáját a gyönyörű műalkotás készítőjének.

Mohos Gábor püspök úr ünnepi gondolataiban kiemelte, „valahol az élet titkát fejezi ki a koszorú.”. Hozzátette: „Aki földet művel, tudja a bibliai igazságot, hogy az élet megújuló ajándéka az Istentől jön.” Kiemelte: a koszorú elhelyezése a Szent István Bazilikában fontos figyelemfelhívás is, tisztelgés a gazdák munkája előtt, hiszen a lelki táplálék mellett a testi táplálék is társadalmunk alapszükséglete, és fontos, hogy ezt a táplálékot valaki megtermelje, hogy a keze munkája által az asztalra étel kerüljön. Hozzátette: a Bazilikába több ezren érkeznek hetente, számukra is egy ilyen üzenetet hordoz a koszorú, és mindenki, aki a Körmenetet követi is megcsodálhatja majd. Gábor atya ünnepi gondolatait követően – kérve Istenünk gondoskodását – áldást mondott a gazdákra és az ünnepi koszorúra.

Az aratókoszorúról:
Talán nem véletlen, hogy épp Nagyboldogasszony napján került sor az átadásra: ugyanis az idei évi koszorú számmisztikájában is megjelenik egy utalás Szűz Máriára: a koszorú alsó vízszintes körén 17 db egységes motívum („Isten szeme”) található, ugyan csak a Szűz Mária rózsafüzér imádsága 17 Miatyánkból áll. A 17-es szám az önfegyelmet, együttérzést, felelősséget, lelki tudatosságot és bölcsességet szimbolizálja.

Az aratókoszorút idén egyetlen hölgy, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervezte és készítette el, két hónap alatt, otthonában, az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson. A koszorú 210cm széles és 200cm magas. Fő alkotórészei: a vízszintesen és függőlegesen elhelyezkedő kunkorgók, az esőcsigák és az „Isten szeme” fonatok, de ezen kívül csengők, spirálok, kettes fonatok,kalászok ékesítik az idei aratókoszorú.
Az alkotóelemek elhelyezése sem véletlen: különböző számmisztikákat rejt:
A 4 db vízszintes henger alakú kunkorgó szimbolizálja a 4-es szám sokrétű jelentését. A keresztény hit alapját képező négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) emlékeztet minket Szent István keresztény örökségére és az ország keresztény gyökereire. A 6 db függőleges henger alakú kunkorgó 6-os számának jelentése is sokrétű. A Biblia szerint Isten 6 nap alatt teremtette a világot, de ez a szám arra emlékeztet, hogy olyat kell tennünk, amely más emberek javát szolgálja – összekapcsolva üzenetét a Magyarok Kenyere karitatív tevékenységével. A felső vízszintes körre 12 db esőcsiga került. Az esőcsiga a legelterjedtebb aratási dísz, az esőt, mint Isten áldást is jelképezik, ami elengedhetetlen a bő terméshez.

Horváth Vivien, programvezető
Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem
+36202793790
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu

Fotós: NAK MK˛/Demeter Dávid

Kárpát-Medencei Búzaösszeöntés 2024

A VIDÉK MEGMARADÁSA, GYARAPODÁSA A MEZŐGAZDASÁGTÓL FÜGG

A magyarok kenyere idén is biztosított

Közel ezer ember ünnepelt együtt szerte Kárpát-medencéből és széles-e magyar világból Somogyváron 08.08-án a Szent Egyed Bencés Apátság romjainál, a Szent László ereklye jelenlétében a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepén. A Búzaösszeöntés a köszönet és a hála ünnepe is: hálával tartozunk a Jó Istennek a betakarított terményekért és köszönet illeti a gazdálkodókat, akik idén is támogatják a Magyarok Kenyere- 15 millió búzaszem összefogást a szolidaritás, a megértés, a segítő szándék és a jóakart jegyében.

Gulyás Gergely fővédnöki beszédében kiemelte: Jó azt látni, hogy egy nyári napon a legfontosabb közös ügyek – a nemzeti egység, a nemzetet megtartó erő és a magyar mezőgazdaság jövője – iránt ennyi elkötelezett ember találkozik. Hozzátette: „a vidék megmaradása, gyarapodása, hosszútávú jövője Magyarországon továbbra is elsősorban a mezőgazdaságtól függ.” Kiemelte: „a föld megművelése is évtizedes távlatokat kíván. A magyar jelen és jövő egyik legnagyobb és legfontosabb kérdése éppen ezért az, hogy lesz-e új gazdálkodó nemzedék, akik vidékfenntartó és nemzetmegtartó küldetést vállalnak.” – majd hozzátette, a mai közösségi élmény is ezt a küldetést erősíti.
Nagy István agrárminiszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy búzaösszeöntés ünnepe az összefogásról, az összetartozásról, a hűségről, a kultúra és a történelmi hagyományok tiszteletéről, azokról az értékekről szól, amelyek erőssé tesznek egy nemzetet. Kiemelte: „a kenyér – bárhogyan is nevezzék – mindig és mindenhol a biztonság, a jövő és a megmaradás üzenetét hordozza. A magyar mezőgazdaságban dolgozóknak hála, idén is sikerrel lezajlott az aratás: biztosított a nemzet kenyere.”

Jakab István a MAGOSZ elnöke, OGY alelnök kiemelte: “A XXI. század új kihívások elé állít bennünket. Hatalmas fejlődés részesei vagyunk, amely erős helytállást követel meg valamennyiünktől. A versenyben csak akkor tudunk helytállni, ha megosztjuk a tudást, az információt, ha együttműködünk. A magyar gazdák itt a Kárpát-medencében példát adtak az összefogásból, az egymás segítéséből. Az adományok, a gazdák ajándéka pedig könnyebbé teszi rászorulók ezreinek életét.”

Győrffy Balázs EP-képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a határon inneni és túli magyar gazdák példaértékű önzetlenségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: „Sok ezer gazdálkodó évről évre saját munkájának eredményét, terményét ajánlja fel nemes szívvel a rászorulók javára. Teszik ezt most, de tették ezt a koronavírus-járvány vagy az aszály idején is. Önzetlenségükkel a közvetlen segítségen túl a nemzetet, a nemzeti összetartozást is erősítik.”

Borboly Csaba az RMDSZ tanácselnöke a határon túli magyarság képviseletében köszöntötte a résztevőket. Beszédében kiemelte: ma különösen nagy szükség van olyan programokra, amelyeket a nemzettudatot, a közösségeket erősítik, hiszen olyan idők jöttek, amelyek próbára teszik a nemzeti egységet. Hozzátette: példaértékű a kárpát-medencei együttműködés és büszkék a határon túli falugazdász programra, eredményes és pótolhatatlan munkásságukra.
Antal Tímea a Dél-Kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke a diaszpóra magyarsága nevében üdvözölte a jelenlévő és az online velünk tartó közösséget. Kiemelte: „Távol a diaszpórában, számunkra ünnepek azok az alkalmak, amelyek a magyar szó védelmét, megmaradását szolgálják.” Hozzátette: „Rajtunk is múlik, hogy mivé lesz nyelvünk, nemzetünk. Éppen ezért, közösségi célkitűzéseink olyan események, rendezvények életre hívása, amelyeken összekapcsol bennünket magyarságunk, varázslatosan gazdag, sokszínű kultúránk.”

Móring József képviselő úr szeretettel üdvözölte a jelenlévőket Szent László király földjén. Köszöntőjében kiemelte: “mára már mi váltunk a keresztény Európa utolsó bástyáinak egyikévé, számunkra még fontosak az isteni és a természeti törvények. Jelképes tehát ez a hely, ahol a magyar gazdák által adományozott búzát összeöntjük és ahol – dacolva a nyugati divattal – hamarosan templomot építünk.”
Madarász Zoltán vármegyei elnök szeretettel köszöntötte a vendégeket Somogyországban. Kiemelte: azért gyűltünk ma össze, mert minden gazda tudja: adni jó. Őseink rengeteget küzdöttek azért, hogy itt ma is magyar ország álljon. Beszédét útravalóval zárta: “Búza kell, kenyér kell, élet kell és békesség kell.”

Az ünnepségen csodás előadásaikkal tették teljessé: Baranyi Lia, Sándor Zselyke, Herczegh Apolka, Sárga Rózsa Népdalkör és az Ördöngös Táncegyüttes.

A termelői faluban a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Somogyjádi Ballér Mézes Kézműves Birtok, a Boronkai Sajtmanufaktúra, Krista Zoltán, Csipi Chili, Országh Gazda, Bugyi Roland, Madarász Zoltán, a Kelevízi-, Hosszúvízi-

Szőkedencsi Önkormányzatok hagyományos-, illetve az Ireks-Stramag és Amurex gluténmentes termékeit kóstolhatták meg a helyszínen a látogatók.

A vacsora a Kométa sertései és a somogy vármegyei gazdasszonyok palacsintái nélkül nem valósulhatott volna meg. Támogatásukat ezúton is kiemelten köszönjük!

Fotós: NAK MK˛/Novi Nivo Photography

Kárpát-Medencei Búzaszentelő 2024

ÖSSZEFOGÁSSAL NEMZETÜNK EGYSÉGÉÉRT

Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta meg a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a 2024. évi adománygyűjtését. Az ünnepi eseménynek idén a Partiumiban található Kaplony település adott otthont, melyen a nemzeti összetartozás jegyében részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is. A Magyarok Kenyere összefogás a magyar gazdák önzetlen adományainak köszönhetően ma már több mint 100 000 gyermek és rászoruló éves ellátását biztosítja Kárpát-medence szerte.
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt nyitóeseménye, melynek során a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően az egyházi felekezetek közreműködésével kérjük Isten áldását a vetésre, a jó termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért, valamint a gazdálkodókért, akik kiemelt munkát végeznek annak érdekében, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Idén a búzaszentelésre a partiumi Kaplony határában került sor.

dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ünnepi beszédében kiemelte, hogy szétszórva a nagyvilágban, de mindannyian ugyan annak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk örökösei, tagjai, térben és időben. Ennek az egységnek a szimbóluma a Magyarok Kenyere is, hiszen, ahogy a búzaszem is, teremjen bárhol a kárpát-medencében, azt összegyűjtik és végül egyetlen kenyeret fog alkotni. A kenyér az összetartozásunk szimbóluma, a mai búzaszentelő ünnepség pedig megerősít minket magyarságunkban.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszédében elmondta, hogy nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő átsegít minket mindenen. A gazdaember mindig alázattal kezdi munkáját, amihez kéri a Jóisten áldását, hiszen a mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárásnak, aszálynak, jégnek. Bármilyen csapás ér minket, mindig újrakezdjük a munkánkat, hisz van hit, van nemzet és hagyomány. Ezt szimbolizálja a Magyarok Kenyere Program is, melyben már nem csak adománygyűjtés zajlik, hanem ösztöndíjat is tudunk biztosítani tehetséges, de nélkülöző kárpát-medencei fiatalok számára.

dr. Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte: nem véletlen a helyszín választás, hiszen Kaplony településen is mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal. A Magyarok Kenyere program együttműködő szervezeteként hangsúlyozta: ez az összefogás hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, e mellett nemzeti szintű szakmai együttműködés színtere is. A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos „kenyér”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a Kárpát-medencei búzaszentelő a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. Elmondta, hogy fejlődött a mezőgazdasági technológia, de a gazdálkodás alapjai, a biológiai törvényszerűségei ugyan azok, és akkor van eredmény, ha a gazda és a környezete között összhang van. E mellett fontos, hogy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni és ahhoz, hogy az emberek tudják, milyen munka és erőfeszítés van az élelmiszer előállításban, meg kell tudnunk mutatni nekik.

Pataki Csaba Szatmár megye tanácselnöke örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott otthont egy ilyen méretű és színvonalú közösségi eseménynek. Kiemelte: azon a nyelven tud a búza, mint a gazda, aki elvetette, de a végén egy kenyér lesz belőle. Erőt és egészséget kívánt ahhoz, hogy bölcsen neveljük a magyar közösségeket, gyermekeinket.

Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke beszédében kifejtette, hogy a NAK is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban. „Nem számít, hogy máshol kel ki a búza és másutt élek én, ugyan az a kenyér íze: mert a búza az élet.” – fogalmazott. A búza a gazdának a reményt, a remény sokféleségét jelenti: hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját, mindehhez pedig bíznia kell Istenben. Kiemelte, az élelmiszer kemény munkánk gyümölcse, érték: a mindennapi étkezéseknél is figyelmet kell szentelnünk az élelmiszerpazarlás minimalizálására.

Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP képviselőjelölt köszöntőjében kiemelte: a magyar identitás, a kultúra közössége összeköt bennünket, a Magyarok Kenyere program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája. Hozzátette: a mai embert próbáló időben a hit, a remény nyújt támaszt: a búzaszemet se vetné el a gazda, ha nem hinne benne, hogy termést hoz és megsokszorozódik, és ahogy a jó gazdának, nekünk is hinnünk kell a közösségi erőfeszítés sikerében.

A beszédeket követően Ft. Schönberger Jenő, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Nt. Tolnai István, református esperes, Nt. Vadas Krisztián, görögkatolikus parókus, Nt. Bartha Zsuzsa, unitárius lelkész, Nt. Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor és Nt. Albert István Leánder kaplonyi házfőnök mondtak ünnepi áldást. Az ünnepséget követően a Ft. Schönberger Jenő püspök úr tartott ünnepi szentmisét az egybegyűlteknek a Szent Antal ferences templomban.

Az ünnepi eseményt Varga Sándor színművész, a Börvelyi “Gyöngyvirág” Néptánccsoport, Volfer Flóra és Deé Róbert karmester és zenekara előadása színesítették.

További információ:
Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere Program programvezetője
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu
+36 20 279 3790

Fotós: NAK MK/Demeter Dávid