Kárpát-Medencei Búzaszentelő 2024

ÖSSZEFOGÁSSAL NEMZETÜNK EGYSÉGÉÉRT

Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta meg a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a 2024. évi adománygyűjtését. Az ünnepi eseménynek idén a Partiumiban található Kaplony település adott otthont, melyen a nemzeti összetartozás jegyében részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is. A Magyarok Kenyere összefogás a magyar gazdák önzetlen adományainak köszönhetően ma már több mint 100 000 gyermek és rászoruló éves ellátását biztosítja Kárpát-medence szerte.
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt nyitóeseménye, melynek során a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően az egyházi felekezetek közreműködésével kérjük Isten áldását a vetésre, a jó termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért, valamint a gazdálkodókért, akik kiemelt munkát végeznek annak érdekében, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Idén a búzaszentelésre a partiumi Kaplony határában került sor.

dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ünnepi beszédében kiemelte, hogy szétszórva a nagyvilágban, de mindannyian ugyan annak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk örökösei, tagjai, térben és időben. Ennek az egységnek a szimbóluma a Magyarok Kenyere is, hiszen, ahogy a búzaszem is, teremjen bárhol a kárpát-medencében, azt összegyűjtik és végül egyetlen kenyeret fog alkotni. A kenyér az összetartozásunk szimbóluma, a mai búzaszentelő ünnepség pedig megerősít minket magyarságunkban.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszédében elmondta, hogy nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő átsegít minket mindenen. A gazdaember mindig alázattal kezdi munkáját, amihez kéri a Jóisten áldását, hiszen a mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárásnak, aszálynak, jégnek. Bármilyen csapás ér minket, mindig újrakezdjük a munkánkat, hisz van hit, van nemzet és hagyomány. Ezt szimbolizálja a Magyarok Kenyere Program is, melyben már nem csak adománygyűjtés zajlik, hanem ösztöndíjat is tudunk biztosítani tehetséges, de nélkülöző kárpát-medencei fiatalok számára.

dr. Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte: nem véletlen a helyszín választás, hiszen Kaplony településen is mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal. A Magyarok Kenyere program együttműködő szervezeteként hangsúlyozta: ez az összefogás hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, e mellett nemzeti szintű szakmai együttműködés színtere is. A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos „kenyér”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a Kárpát-medencei búzaszentelő a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. Elmondta, hogy fejlődött a mezőgazdasági technológia, de a gazdálkodás alapjai, a biológiai törvényszerűségei ugyan azok, és akkor van eredmény, ha a gazda és a környezete között összhang van. E mellett fontos, hogy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni és ahhoz, hogy az emberek tudják, milyen munka és erőfeszítés van az élelmiszer előállításban, meg kell tudnunk mutatni nekik.

Pataki Csaba Szatmár megye tanácselnöke örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott otthont egy ilyen méretű és színvonalú közösségi eseménynek. Kiemelte: azon a nyelven tud a búza, mint a gazda, aki elvetette, de a végén egy kenyér lesz belőle. Erőt és egészséget kívánt ahhoz, hogy bölcsen neveljük a magyar közösségeket, gyermekeinket.

Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke beszédében kifejtette, hogy a NAK is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban. „Nem számít, hogy máshol kel ki a búza és másutt élek én, ugyan az a kenyér íze: mert a búza az élet.” – fogalmazott. A búza a gazdának a reményt, a remény sokféleségét jelenti: hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját, mindehhez pedig bíznia kell Istenben. Kiemelte, az élelmiszer kemény munkánk gyümölcse, érték: a mindennapi étkezéseknél is figyelmet kell szentelnünk az élelmiszerpazarlás minimalizálására.

Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP képviselőjelölt köszöntőjében kiemelte: a magyar identitás, a kultúra közössége összeköt bennünket, a Magyarok Kenyere program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája. Hozzátette: a mai embert próbáló időben a hit, a remény nyújt támaszt: a búzaszemet se vetné el a gazda, ha nem hinne benne, hogy termést hoz és megsokszorozódik, és ahogy a jó gazdának, nekünk is hinnünk kell a közösségi erőfeszítés sikerében.

A beszédeket követően Ft. Schönberger Jenő, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Nt. Tolnai István, református esperes, Nt. Vadas Krisztián, görögkatolikus parókus, Nt. Bartha Zsuzsa, unitárius lelkész, Nt. Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor és Nt. Albert István Leánder kaplonyi házfőnök mondtak ünnepi áldást. Az ünnepséget követően a Ft. Schönberger Jenő püspök úr tartott ünnepi szentmisét az egybegyűlteknek a Szent Antal ferences templomban.

Az ünnepi eseményt Varga Sándor színművész, a Börvelyi “Gyöngyvirág” Néptánccsoport, Volfer Flóra és Deé Róbert karmester és zenekara előadása színesítették.

További információ:
Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere Program programvezetője
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu
+36 20 279 3790

Fotós: NAK MK/Demeter Dávid

Magyarok Kenyere Aratókoszorú Átadás 2023

Isten gondviselő tekintete oltalmazza a magyar gazdákat

Közel egy hónapon át fonták az „Aranyszalma városában”, Hajdúnánáson azt a mintegy ezer szalmaszálból készült Aratókoszorút, melyet ma a magyar gazdák összefogásának jelképeként ünnepélyes keretek között helyeztek el a Szent István Bazilikában.

A Magyarok Kenyere program keretében 2018. óta hagyományos és kiemelt programelemmé vált a magyar gazdák összefogását jelképező, az aratást követően a betakarított friss búzaszálakból egy méreteiben monumentális, egységes, közös aratókoszorúnak a megfonása, mely – a 15 millió búzaszem és a kenyér mellett – szintén a magyarság összetartozásának ékes szimbóluma.

Az idei mintegy 160 cm széles és 200 cm kerületű aratókoszorú díszes delegációval érkezett: Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Szólláth Tibor, a NAK országos alelnöke, Nagyné Legény Ildikó a MAGOSZ Gazdasszony tagozatának elnöke, Nagy Sándorné Julika népi tárgyalkotó iparművész, Bata Sándorné, Pongor Gábor Lászlóné, hajdúnánási szalmafonó asszonyok, Berencsi Mária a helyi sajátosságok műhely csoportvezetője és Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője mutatták be és helyezték el a budapesti Szent István Bazilikában.

„Az aratókoszorúval fejezzük ki a köszönetünket minden magyar gazdának, akik a kockázatokat vállalva idén is megküzdöttek a termésért.” – fogalmazott Jakab István, egyben hangsúlyozta: „megkülönböztetett tisztelettel köszönjük meg az adományozó gazdáknak a támogatást és az aratókoszorúval fejezzük ki hálánkat a magyar emberekért és a hazáért tett alázatos szolgálatukért.”

Az aratókoszorút a Szent István Bazilika az újonnan kinevezett plébános helyettese, Dr. Kovács Zoltán atya vette át, aki imádságban kérte a Jóisten áldását a gazdákra, malmokra, pékekre és az asszonyokra, majd a könyörgést követően mondott áldást az aratókoszorúra, mely október végéig megtekinthető lesz a Bazilika szentélyében, és az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenetben is.

Az aratókoszorút kunkorgók, esőcsigák, csengők, kettes fonatok, spirálok, kalászok díszítik. Fő alkotórésze az „Isten szeme”, mely a teljesség, az egység, a harmónia, egyben az Isten gondviselő oltalmának kifejezője. A 17 db elem is kifejező, hiszen ez a kitartás száma, mely az együttérzést, a felelősséget, a lelki tudatosságot és a bölcsességet szimbolizálja és magában hordozza a nehézségeken való felülemelkedés üzenetét.

Fotós: NAK MK/Demeter Dávid

Magyarok Kenyere Gluténmentes Kenyér verseny 2023

Díjazták az év gluténmentes kenyereit és péksüteményeit

A Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódóan idén második alkalommal rendezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungary Kft. A kezdeményezés célja változatlan: felhívni a figyelmet a speciális étrendet követő, lisztérzékenységgel élők igényeire és elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt.

Az elmúlt évben hagyományteremtő jelleggel szervezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét – a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódva – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungary Kft.

A kezdeményezés múlt évi sikerén felbuzdulva a szervezők idén egy új kategóriát is hirdettek, így a kenyerek és péksütemények mellett a töltött pékáruk kategóriában is nevezhettek a gluténmentes termékek gyártói. Az idei verseny dr. Nagy István, agrárminiszter védnöksége mellett indult el, a zsűri elnöke Badakné dr. Kerti Katalin, egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője volt.

Sajnos hazánkban is egyre többeket érint a cöliákia, illetve a lisztérzékenység, minden száz emberből egy speciális diétára kényszerül a betegség miatt. Esetükben a gondot a kalászos gabonákban − például a búzában − található glutén egyik fehérjecsoportja okozza. Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke a díjátadó kapcsán elmondta: jelenleg is számos félinformáció, tévhit él a köztudatban a gluténérzékenységgel kapcsolatban, holott a cöliákiások által követett diéta más krónikus betegséggel élők gyógyszerszedésével egyenértékű fontossággal bír.

Míg akár még egy évtizeddel ezelőtt is komoly problémát okozott a diétához szükséges alapanyagok, élelmiszerek beszerzése, ma már jobb helyzetben vannak e betegséggel élő fogyasztók. Szabolcs Péter, a kezdeményezés elindítója, az AMUREX GM Hungary Kft. ügyvezetője, élelmiszeripari ÁTK elnök a díjátadón elmondta: rögös út vezetett addig, hogy a gyártás és a termékfejlesztés felfelé ívelő pályára kerüljön. A gluténmentes sütőipari termékek kínálata ma már nemcsak mennyiségben, hanem a termékek élvezeti értékében is sokat javult.

A termékfejlesztés, az innováció ugyanakkor nem egyszerű feladat, a gluténmentes termékeket előállító üzemeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, a termékfejlesztés ezen a területen komoly kihívás még a tapasztalt szakemberek számára is, hiszen a glutén hiánya megnehezíti a gyártást, ráadásul az ízélményt is rontja.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jelezte: a Nak a múlt évben egy kiadványban foglalta össze a gluténmentes termékek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatos információkat. Annak érdekében, hogy az ágazat még eredményesebben tudjon működni, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül még az idén megalakul a gluténmentes munkacsoport, amelynek célja elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt, emellett megoldást keresni a felmerülő problémákra, kihívásokra.

A termékfejlesztést a Közös Agrárpolitika forrásai is támogatják. Erről dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt a díjátadón. Szavai szerint a jövő évben várhatóan 300 milliárd forintos kerettel élelmiszeripari felhívást hirdet meg a tárca, a pályázatban az innovációnak is nagy szerepe lesz.

A múlt évben elindított, s az idén második alkalommal meghirdetett verseny remek lehetőséget kínál arra, hogy a gyártók bemutassák a termékeiket, a fogyasztók pedig amellett, hogy jobban megismerhetik a gluténmentes sütőipari termékek kínálatát, egyfajta iránytűt is kapnak arra vonatkozóan, hogy mely termékek a legfrissebbek, legpuhábbak, legízletesebbek.

A versenyben részt vevő termékeket az október 18-i díjátadón meg is kóstolhatták a résztvevők, számos közülük azonban már a boltok polcain is elérhető, illetve hamarosan forgalomba kerül.

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban a nagy német gyártók jelentek meg elsőként gluténmentes termékeikkel a magyar piacon, ma már számos hazai vállalkozás is felveszi velük a versenyt, sőt meg is nyerik azt.

A szakmai együttműködés sikerét mutatja, hogy a résztvevők a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódóan már az első alkalommal adománygyűjtést kezdeményeztek, amely az idén is folytatódik. A versenyzők tavaly több mint 1 tonna gluténmentes lisztet ajánlottak fel a Magyarok Kenyere program számára, melyet liszt, kenyér és pékáru formájában kaptak meg a szükséget szenvedő, lisztérzékenységben érintett családok.

Az év gluténmentes verseny elismeréseit Győrffy Balázs, a NAK elnöke, dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára és Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, Szabolcs Péter, az AMUREX GM Kft. ügyvezetője, valamint Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke adta át.

A 2023 Gluténmentes verseny díjazottjai

A 2023 Gluténmentes Friss Kenyér verseny díjazottjai:

helyezett: Greenpass Kft. Free Pékség – K1 kovászos kenyér
helyezett: Szafi Products Kft. – Kovászos vekni
helyezett: Magyar Gluténmentes Pékség Kft. – Teljes kiőrlésű kovászos kenyér

A 2023 Gluténmentes Töltött Péksütemény verseny díjazottjai:

helyezett: Becker és M Kft. – fahéjas babka
helyezett: Greenpass Kft. Free Pékség – leveles szilvás papucs
helyezett: Szafi Products Kft. – Besztercei szilvás levél

A 2023 Gluténmentes Töltetlen Péksüteménye verseny díjazottjai:

helyezett: Lavina Kft. – No-no magvas szendvicsalap
helyezett: Szafi Products Kft. – bécsi sajtos-tökmagvas szendvicsalap
helyezett: Magyar Gluténmentés Pékség Kft. – kelt tésztás kakaós csiga

MAGOSZ Innovációs Különdíj:

Greenpass Kft. Free Pékség – K1 kovászos kenyér.

A versenyt támogatta a Hunorganic Kft., az Iresk Stamag Kft., Csak a Mentes.hu, valamit a Közért+ Zrt.

Fotós: NAK/Lévai Zsolt

Magyarok Kenyere Ösztöndíj 2023

Magyarok Kenyere Ösztöndíj 2023

A jótékonysági program hagyományosan már tavasszal, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel kezdetét veszi, melyet évről évre mindig más külhoni térségben tartanak meg a program szervezői vagyis a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az eseménynek idén Zenta és a program térségi lebonyolítója, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) adott otthont. A járványhelyzet sajnos meggátolta, hogy a teljes Kárpát-medence gazdatársadalma együtt kérjen áldást a vetésre, de a szervezők reményei szerint a virtuális térben és lélekben valamennyi magyar gazdálkodó együtt lehetett.

Az Ünnepségen Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár, az esemény díszvendége a több mint tíz éve zajló, határokon átívelő békés nemzetegyesítő politika eredményeire emlékeztetett, amelynek fókuszában a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan az a meggyőződés áll, hogy minden magyar számít, éljen bárhol a világban.

A szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az ünnepség kapcsán hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere program a karitatív munka mellett a szakmai együttműködéseknek, az információáramlásnak is közvetítőjévé vált a Kárpát-medencében, hiszen a tudásra egyetlen határon sem kell vámot fizetni.

Az Ünnepségen részt vett többek között Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Fremond Árpád szerbiai parlamenti képviselő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mellett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke is.

Fotós: NAK/Lévai Zsolt