Díjazták az év gluténmentes kenyereit és péksüteményeit

/in /by

Harmadik alkalommal rendezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungária Kft. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a lisztérzékenységgel élők, speciális étrendet követők igényeire, továbbá elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt.

Az elsőként 2022-ben megrendezett megmérettetés idén már négy kategóriásra bővült: friss kenyér, tartós kenyér, töltött péksütemény, töltetlen péksütemény kategóriában nevezhettek a gyártók. A verseny remek lehetőség arra, hogy a gyártók bemutassák a termékeiket, a fogyasztók pedig – amellett, hogy jobban megismerhetik a gluténmentes termékek kínálatát – iránytűt is kapnak, hogy mely termékek a legfrissebbek, legpuhábbak, legízletesebbek.

A verseny díjátadó ünnepségét október 16-án, a Kenyér Világnapján tartották. Az eseményen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kiemelte, a mentes termékek teljes előállítási folyamata során figyelemmel kell lenni a különleges elvárásokra, a fajtaelőállítástól kezdve a termesztéstechnológián keresztül a gyártási folyamatokig. Hozzátette: a Magyarok Kenyere Program azért is karolta fel a kezdeményezést, hogy közösen megvizsgálják, mik azok az ötletek, megoldások, melyek a termékpálya, az ágazat fejlődését szolgálják – segítséget nyújtva ezzel a fogyasztóknak is. Ezzel együtt az ÁFA csökkentést is indokoltnak tartjuk megfontolni.

Szécsényi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója emlékeztetett, hogy a NAK a korábbi években kiadványban foglalta össze a gluténmentes termékek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatos információkat. Annak érdekében, hogy az ágazat még eredményesebben működjön, a kamarán belül megalakult a „mentes” munkacsoport, amelynek célja elősegíteni a különféle mentes termékekkel kapcsolatos innovációt, emellett megoldást keresni a felmerülő problémákra, kihívásokra.
Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a díjátadón elmondta: a kenyér alapélelmiszer, ki kell hangsúlyozni, hogy a megítélése az elmúlt időszakban szerencsére kezd helyreállni. A gluténmentes élelmiszerek terén is újfajta fejlesztések, termékek, innovációk jelentek meg, a kormányzati szabályozással és támogatással összhangban. Hozzátette: október 16-a az élelmezésbiztonság világnapja is, mely szervesen kapcsolódik az élelmiszerpazarláshoz, csökkentésében Magyarország jó úton jár, azonban folytatni kell a munkát, új eszközöket kell felkutatni a pazarlás csökkentésére.

Sajnos hazánkban is egyre többeket érint a cöliákia, illetve lisztérzékenység, minden száz emberből egy speciális diétára kényszerül a betegség miatt. Esetükben a gondot a kalászos gabonákban − például a búzában − található glutén egyik fehérjecsoportja okozza. Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke kiemelte, hogy a verseny vakzsűrizéssel zajlott, valamint minden résztvevő termék laborvizsgálati eredményét is kötelező volt leadni. A laboradatok is jól mutatják, hogy ezek a termékek maximálisan biztonságosak. Hozzátette, ma már a magyar gyártók is felveszik a versenyt a nemzetközi piaci szereplőkkel, ráadásul fontos fejlődési irány, hogy már a közétkeztetésben is lehet alapozni rájuk.
Dr. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke zsűritagként is megerősítette az elhangzottakat. Egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a diétás étrend során fontos a jó ízérzet, de legalább annyira fontos, hogy egy élethosszig tartó diéta esetében megfelelő, rostban gazdag, változatos étrendet is alkalmazzunk – és a gluténmentes termékek előállítása során e téren is jelentős fejlődés tapasztalható.
Szabolcs Péter, a kezdeményezés elindítója, az AMUREX GM Hungária Kft. ügyvezetője, a NAK mentes munkacsoportjának vezetője köszönetet mondott a szervezőknek, a támogatóknak és a versenyben részt vevő cégeknek. Egyben ösztönözte őket, hogy a folytassák a megkezdett közös szakmai munkát, és jövőre se feledkezzenek meg a versenyről, melyet még nagyobb lelkesedéssel visz a csapat tovább.

A 2024. évi gluténmentes kenyér és péksütemény verseny díjazottjai:

Friss kenyér kategória:
1. helyezett: Magvas barna kenyér – P.Geri Kft. (DietABC)
2. helyezett: Chia magos vegán bagett – Free! Gluténmentes Pékség – Greenpass Kft.
3. helyezett: Pityu buci – Gluténmentes Tündér Manna Kft.

Tartós kenyér kategória:
1. helyezett: Finoman gyorsfagyasztott gluténmentes magvas formakenyér – Tamarix Kft.
2. helyezett: Toasti gluténmentes toast kenyér – Első Pesti Malom és Sütőipari Kft.
3. helyezett: Többmagvas szeletelt kenyér– Szafi Products Kft.

Töltött péksütemény kategória:
1. helyezett: Leveles túrós párnácska – Frigo-Hasso Kft.
2. helyezett: Lekváros szélkerék – Zsofree Gluténmentes Pékség és Cukrászda (Budapharma Kft.)
3. helyezett: Csokis málnás pára – Gluténmentes Tündér Manna Kft.

Töltetlen péksütemény kategória:
1. helyezett: Csirke András ev. – Juhtúrós sós rúd
2. helyezett: Pirított hagymás magvas kocka – P.Geri Kft. (DietABC)
3. helyezett: Svéd bullár – Becker és M Kft.

NAK különdíj: Lavina Kft. – No-No Gluténmentes termékcsalád

MAGOSZ innovációs különdíj: Becker és M Kft. – töltött csigák (pekándiós-fahéjas és almás-vaníliás csiga)

Horváth Vivien, programvezető
Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem
+36202793790
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu

Fotók: NAK MK

KÖZÖSSÉG, GONDVISELÉS ÉS A HIT EREJE

/in /by

Megérkezett a gazdák aratókoszorúja a Szent István Bazilikába

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a hagyományokat őrizve – az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervei és keze munkája által – idén is elkészült a magyar gazdák összefogását jelképező aratókoszorú. A Szent István Bazilika önzetlen támogatásával ismét méltó helyen mutatkozik be: augusztus 20-án a budapesti Szent Jobb Körmenetben is látható lesz, ezt követően október végéig megtekinthető a Bazilika oltáránál felállítva.
A régi hagyományok szerint az aratás befejezése után a búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, illetve a gazda elé vitték, de ma is számos templomban díszeleg az Úr asztala fölött. Készítésének – a szimbolikája mellett – mindig is nagy közösségtartó ereje volt, egyes alkotóelemei, mint az „Isten szeme” motívum pedig Isten gondviselésének és a hit fontosságának is kifejező eszközei.

Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony tagozat elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere ünnepi felszólalásában elmondta, hogy a szalmafonás egy ősi mesterség, de hagyományainkat őrizve Hajdúnánás városának és az asszonyok keze munkájának köszönhetően sokak megélhetését biztosítja a 21. században is. Kiemelte: a koszorú készítőjének, Julikának csoda ereje van: maga termelte meg az alapanyagot is a koszorú előállításához, és közel 2 hónapon át napi 8 órában fonta. „Az aratókoszorú szimbolizálja a közösségi erőt és a hitet, amely kell, hogy megtartson minket, és a jövőhöz is erőt adjon.” – emelte ki beszédében, végül köszönetet mondott Jakab István alelnök úrnak és a Püspök úrnak, hogy tudják, értik a nagyságát ennek a koszorúnak.

„Nagy megtiszteltetés Önök előtt állni, a kárpát-medencei magyar gazdák és diaszpóra honfitársai nevében” – kezdte ünnepi gondolatait Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. „Lehetőséget kaptak a magyar gazdák arra, hogy értékeiket bemutassák. Ebben az értékeit lábbal tipró világban számunkra külön ünnep, hogy itt állhatunk és itt vallhatjuk meg hitünket, azt, hogy mi népben, nemzetben gondolkodunk.” Kiemelte: az aratókoszorú jelkép is, egy fontos munka, az aratás végét jelzi: hagyományosan ünnep volt elkészíteni. Hozzátette: reméli, hogy a Szent Jobb Körmenetben is felvonultatva a koszorút minél több embernek be tudjuk mutatni, milyen tiszta szívvel élnek, milyen hagyománytisztelő módon gondolkodnak a Kárpát-medence gazdálkodói. Felszólalásában köszönetet mondott Elnök asszony kitartó munkájáért és külön megköszönte a munkáját a gyönyörű műalkotás készítőjének.

Mohos Gábor püspök úr ünnepi gondolataiban kiemelte, „valahol az élet titkát fejezi ki a koszorú.”. Hozzátette: „Aki földet művel, tudja a bibliai igazságot, hogy az élet megújuló ajándéka az Istentől jön.” Kiemelte: a koszorú elhelyezése a Szent István Bazilikában fontos figyelemfelhívás is, tisztelgés a gazdák munkája előtt, hiszen a lelki táplálék mellett a testi táplálék is társadalmunk alapszükséglete, és fontos, hogy ezt a táplálékot valaki megtermelje, hogy a keze munkája által az asztalra étel kerüljön. Hozzátette: a Bazilikába több ezren érkeznek hetente, számukra is egy ilyen üzenetet hordoz a koszorú, és mindenki, aki a Körmenetet követi is megcsodálhatja majd. Gábor atya ünnepi gondolatait követően – kérve Istenünk gondoskodását – áldást mondott a gazdákra és az ünnepi koszorúra.

Az aratókoszorúról:
Talán nem véletlen, hogy épp Nagyboldogasszony napján került sor az átadásra: ugyanis az idei évi koszorú számmisztikájában is megjelenik egy utalás Szűz Máriára: a koszorú alsó vízszintes körén 17 db egységes motívum („Isten szeme”) található, ugyan csak a Szűz Mária rózsafüzér imádsága 17 Miatyánkból áll. A 17-es szám az önfegyelmet, együttérzést, felelősséget, lelki tudatosságot és bölcsességet szimbolizálja.

Az aratókoszorút idén egyetlen hölgy, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervezte és készítette el, két hónap alatt, otthonában, az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson. A koszorú 210cm széles és 200cm magas. Fő alkotórészei: a vízszintesen és függőlegesen elhelyezkedő kunkorgók, az esőcsigák és az „Isten szeme” fonatok, de ezen kívül csengők, spirálok, kettes fonatok,kalászok ékesítik az idei aratókoszorú.
Az alkotóelemek elhelyezése sem véletlen: különböző számmisztikákat rejt:
A 4 db vízszintes henger alakú kunkorgó szimbolizálja a 4-es szám sokrétű jelentését. A keresztény hit alapját képező négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) emlékeztet minket Szent István keresztény örökségére és az ország keresztény gyökereire. A 6 db függőleges henger alakú kunkorgó 6-os számának jelentése is sokrétű. A Biblia szerint Isten 6 nap alatt teremtette a világot, de ez a szám arra emlékeztet, hogy olyat kell tennünk, amely más emberek javát szolgálja – összekapcsolva üzenetét a Magyarok Kenyere karitatív tevékenységével. A felső vízszintes körre 12 db esőcsiga került. Az esőcsiga a legelterjedtebb aratási dísz, az esőt, mint Isten áldást is jelképezik, ami elengedhetetlen a bő terméshez.

Horváth Vivien, programvezető
Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem
+36202793790
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu

Fotós: NAK MK˛/Demeter Dávid

Kárpát-Medencei Búzaösszeöntés 2024

/in /by

A VIDÉK MEGMARADÁSA, GYARAPODÁSA A MEZŐGAZDASÁGTÓL FÜGG

A magyarok kenyere idén is biztosított

Közel ezer ember ünnepelt együtt szerte Kárpát-medencéből és széles-e magyar világból Somogyváron 08.08-án a Szent Egyed Bencés Apátság romjainál, a Szent László ereklye jelenlétében a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepén. A Búzaösszeöntés a köszönet és a hála ünnepe is: hálával tartozunk a Jó Istennek a betakarított terményekért és köszönet illeti a gazdálkodókat, akik idén is támogatják a Magyarok Kenyere- 15 millió búzaszem összefogást a szolidaritás, a megértés, a segítő szándék és a jóakart jegyében.

Gulyás Gergely fővédnöki beszédében kiemelte: Jó azt látni, hogy egy nyári napon a legfontosabb közös ügyek – a nemzeti egység, a nemzetet megtartó erő és a magyar mezőgazdaság jövője – iránt ennyi elkötelezett ember találkozik. Hozzátette: „a vidék megmaradása, gyarapodása, hosszútávú jövője Magyarországon továbbra is elsősorban a mezőgazdaságtól függ.” Kiemelte: „a föld megművelése is évtizedes távlatokat kíván. A magyar jelen és jövő egyik legnagyobb és legfontosabb kérdése éppen ezért az, hogy lesz-e új gazdálkodó nemzedék, akik vidékfenntartó és nemzetmegtartó küldetést vállalnak.” – majd hozzátette, a mai közösségi élmény is ezt a küldetést erősíti.
Nagy István agrárminiszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy búzaösszeöntés ünnepe az összefogásról, az összetartozásról, a hűségről, a kultúra és a történelmi hagyományok tiszteletéről, azokról az értékekről szól, amelyek erőssé tesznek egy nemzetet. Kiemelte: „a kenyér – bárhogyan is nevezzék – mindig és mindenhol a biztonság, a jövő és a megmaradás üzenetét hordozza. A magyar mezőgazdaságban dolgozóknak hála, idén is sikerrel lezajlott az aratás: biztosított a nemzet kenyere.”

Jakab István a MAGOSZ elnöke, OGY alelnök kiemelte: “A XXI. század új kihívások elé állít bennünket. Hatalmas fejlődés részesei vagyunk, amely erős helytállást követel meg valamennyiünktől. A versenyben csak akkor tudunk helytállni, ha megosztjuk a tudást, az információt, ha együttműködünk. A magyar gazdák itt a Kárpát-medencében példát adtak az összefogásból, az egymás segítéséből. Az adományok, a gazdák ajándéka pedig könnyebbé teszi rászorulók ezreinek életét.”

Győrffy Balázs EP-képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a határon inneni és túli magyar gazdák példaértékű önzetlenségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: „Sok ezer gazdálkodó évről évre saját munkájának eredményét, terményét ajánlja fel nemes szívvel a rászorulók javára. Teszik ezt most, de tették ezt a koronavírus-járvány vagy az aszály idején is. Önzetlenségükkel a közvetlen segítségen túl a nemzetet, a nemzeti összetartozást is erősítik.”

Borboly Csaba az RMDSZ tanácselnöke a határon túli magyarság képviseletében köszöntötte a résztevőket. Beszédében kiemelte: ma különösen nagy szükség van olyan programokra, amelyeket a nemzettudatot, a közösségeket erősítik, hiszen olyan idők jöttek, amelyek próbára teszik a nemzeti egységet. Hozzátette: példaértékű a kárpát-medencei együttműködés és büszkék a határon túli falugazdász programra, eredményes és pótolhatatlan munkásságukra.
Antal Tímea a Dél-Kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke a diaszpóra magyarsága nevében üdvözölte a jelenlévő és az online velünk tartó közösséget. Kiemelte: „Távol a diaszpórában, számunkra ünnepek azok az alkalmak, amelyek a magyar szó védelmét, megmaradását szolgálják.” Hozzátette: „Rajtunk is múlik, hogy mivé lesz nyelvünk, nemzetünk. Éppen ezért, közösségi célkitűzéseink olyan események, rendezvények életre hívása, amelyeken összekapcsol bennünket magyarságunk, varázslatosan gazdag, sokszínű kultúránk.”

Móring József képviselő úr szeretettel üdvözölte a jelenlévőket Szent László király földjén. Köszöntőjében kiemelte: “mára már mi váltunk a keresztény Európa utolsó bástyáinak egyikévé, számunkra még fontosak az isteni és a természeti törvények. Jelképes tehát ez a hely, ahol a magyar gazdák által adományozott búzát összeöntjük és ahol – dacolva a nyugati divattal – hamarosan templomot építünk.”
Madarász Zoltán vármegyei elnök szeretettel köszöntötte a vendégeket Somogyországban. Kiemelte: azért gyűltünk ma össze, mert minden gazda tudja: adni jó. Őseink rengeteget küzdöttek azért, hogy itt ma is magyar ország álljon. Beszédét útravalóval zárta: “Búza kell, kenyér kell, élet kell és békesség kell.”

Az ünnepségen csodás előadásaikkal tették teljessé: Baranyi Lia, Sándor Zselyke, Herczegh Apolka, Sárga Rózsa Népdalkör és az Ördöngös Táncegyüttes.

A termelői faluban a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Somogyjádi Ballér Mézes Kézműves Birtok, a Boronkai Sajtmanufaktúra, Krista Zoltán, Csipi Chili, Országh Gazda, Bugyi Roland, Madarász Zoltán, a Kelevízi-, Hosszúvízi-

Szőkedencsi Önkormányzatok hagyományos-, illetve az Ireks-Stramag és Amurex gluténmentes termékeit kóstolhatták meg a helyszínen a látogatók.

A vacsora a Kométa sertései és a somogy vármegyei gazdasszonyok palacsintái nélkül nem valósulhatott volna meg. Támogatásukat ezúton is kiemelten köszönjük!

Fotós: NAK MK˛/Novi Nivo Photography

Kárpát-Medencei Búzaszentelő 2024

/in /by

ÖSSZEFOGÁSSAL NEMZETÜNK EGYSÉGÉÉRT

Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta meg a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a 2024. évi adománygyűjtését. Az ünnepi eseménynek idén a Partiumiban található Kaplony település adott otthont, melyen a nemzeti összetartozás jegyében részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is. A Magyarok Kenyere összefogás a magyar gazdák önzetlen adományainak köszönhetően ma már több mint 100 000 gyermek és rászoruló éves ellátását biztosítja Kárpát-medence szerte.
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt nyitóeseménye, melynek során a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően az egyházi felekezetek közreműködésével kérjük Isten áldását a vetésre, a jó termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért, valamint a gazdálkodókért, akik kiemelt munkát végeznek annak érdekében, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Idén a búzaszentelésre a partiumi Kaplony határában került sor.

dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ünnepi beszédében kiemelte, hogy szétszórva a nagyvilágban, de mindannyian ugyan annak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk örökösei, tagjai, térben és időben. Ennek az egységnek a szimbóluma a Magyarok Kenyere is, hiszen, ahogy a búzaszem is, teremjen bárhol a kárpát-medencében, azt összegyűjtik és végül egyetlen kenyeret fog alkotni. A kenyér az összetartozásunk szimbóluma, a mai búzaszentelő ünnepség pedig megerősít minket magyarságunkban.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszédében elmondta, hogy nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő átsegít minket mindenen. A gazdaember mindig alázattal kezdi munkáját, amihez kéri a Jóisten áldását, hiszen a mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárásnak, aszálynak, jégnek. Bármilyen csapás ér minket, mindig újrakezdjük a munkánkat, hisz van hit, van nemzet és hagyomány. Ezt szimbolizálja a Magyarok Kenyere Program is, melyben már nem csak adománygyűjtés zajlik, hanem ösztöndíjat is tudunk biztosítani tehetséges, de nélkülöző kárpát-medencei fiatalok számára.

dr. Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte: nem véletlen a helyszín választás, hiszen Kaplony településen is mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal. A Magyarok Kenyere program együttműködő szervezeteként hangsúlyozta: ez az összefogás hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, e mellett nemzeti szintű szakmai együttműködés színtere is. A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos „kenyér”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a Kárpát-medencei búzaszentelő a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. Elmondta, hogy fejlődött a mezőgazdasági technológia, de a gazdálkodás alapjai, a biológiai törvényszerűségei ugyan azok, és akkor van eredmény, ha a gazda és a környezete között összhang van. E mellett fontos, hogy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni és ahhoz, hogy az emberek tudják, milyen munka és erőfeszítés van az élelmiszer előállításban, meg kell tudnunk mutatni nekik.

Pataki Csaba Szatmár megye tanácselnöke örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott otthont egy ilyen méretű és színvonalú közösségi eseménynek. Kiemelte: azon a nyelven tud a búza, mint a gazda, aki elvetette, de a végén egy kenyér lesz belőle. Erőt és egészséget kívánt ahhoz, hogy bölcsen neveljük a magyar közösségeket, gyermekeinket.

Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke beszédében kifejtette, hogy a NAK is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban. „Nem számít, hogy máshol kel ki a búza és másutt élek én, ugyan az a kenyér íze: mert a búza az élet.” – fogalmazott. A búza a gazdának a reményt, a remény sokféleségét jelenti: hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját, mindehhez pedig bíznia kell Istenben. Kiemelte, az élelmiszer kemény munkánk gyümölcse, érték: a mindennapi étkezéseknél is figyelmet kell szentelnünk az élelmiszerpazarlás minimalizálására.

Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP képviselőjelölt köszöntőjében kiemelte: a magyar identitás, a kultúra közössége összeköt bennünket, a Magyarok Kenyere program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája. Hozzátette: a mai embert próbáló időben a hit, a remény nyújt támaszt: a búzaszemet se vetné el a gazda, ha nem hinne benne, hogy termést hoz és megsokszorozódik, és ahogy a jó gazdának, nekünk is hinnünk kell a közösségi erőfeszítés sikerében.

A beszédeket követően Ft. Schönberger Jenő, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Nt. Tolnai István, református esperes, Nt. Vadas Krisztián, görögkatolikus parókus, Nt. Bartha Zsuzsa, unitárius lelkész, Nt. Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor és Nt. Albert István Leánder kaplonyi házfőnök mondtak ünnepi áldást. Az ünnepséget követően a Ft. Schönberger Jenő püspök úr tartott ünnepi szentmisét az egybegyűlteknek a Szent Antal ferences templomban.

Az ünnepi eseményt Varga Sándor színművész, a Börvelyi “Gyöngyvirág” Néptánccsoport, Volfer Flóra és Deé Róbert karmester és zenekara előadása színesítették.

További információ:
Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere Program programvezetője
magyarokkenyere@magyarokkenyere.hu
+36 20 279 3790

Fotós: NAK MK/Demeter Dávid

Magyarok Kenyere Aratókoszorú Átadás 2023

/in /by

Isten gondviselő tekintete oltalmazza a magyar gazdákat

Közel egy hónapon át fonták az „Aranyszalma városában”, Hajdúnánáson azt a mintegy ezer szalmaszálból készült Aratókoszorút, melyet ma a magyar gazdák összefogásának jelképeként ünnepélyes keretek között helyeztek el a Szent István Bazilikában.

A Magyarok Kenyere program keretében 2018. óta hagyományos és kiemelt programelemmé vált a magyar gazdák összefogását jelképező, az aratást követően a betakarított friss búzaszálakból egy méreteiben monumentális, egységes, közös aratókoszorúnak a megfonása, mely – a 15 millió búzaszem és a kenyér mellett – szintén a magyarság összetartozásának ékes szimbóluma.

Az idei mintegy 160 cm széles és 200 cm kerületű aratókoszorú díszes delegációval érkezett: Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Szólláth Tibor, a NAK országos alelnöke, Nagyné Legény Ildikó a MAGOSZ Gazdasszony tagozatának elnöke, Nagy Sándorné Julika népi tárgyalkotó iparművész, Bata Sándorné, Pongor Gábor Lászlóné, hajdúnánási szalmafonó asszonyok, Berencsi Mária a helyi sajátosságok műhely csoportvezetője és Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője mutatták be és helyezték el a budapesti Szent István Bazilikában.

„Az aratókoszorúval fejezzük ki a köszönetünket minden magyar gazdának, akik a kockázatokat vállalva idén is megküzdöttek a termésért.” – fogalmazott Jakab István, egyben hangsúlyozta: „megkülönböztetett tisztelettel köszönjük meg az adományozó gazdáknak a támogatást és az aratókoszorúval fejezzük ki hálánkat a magyar emberekért és a hazáért tett alázatos szolgálatukért.”

Az aratókoszorút a Szent István Bazilika az újonnan kinevezett plébános helyettese, Dr. Kovács Zoltán atya vette át, aki imádságban kérte a Jóisten áldását a gazdákra, malmokra, pékekre és az asszonyokra, majd a könyörgést követően mondott áldást az aratókoszorúra, mely október végéig megtekinthető lesz a Bazilika szentélyében, és az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenetben is.

Az aratókoszorút kunkorgók, esőcsigák, csengők, kettes fonatok, spirálok, kalászok díszítik. Fő alkotórésze az „Isten szeme”, mely a teljesség, az egység, a harmónia, egyben az Isten gondviselő oltalmának kifejezője. A 17 db elem is kifejező, hiszen ez a kitartás száma, mely az együttérzést, a felelősséget, a lelki tudatosságot és a bölcsességet szimbolizálja és magában hordozza a nehézségeken való felülemelkedés üzenetét.

Fotós: NAK MK/Demeter Dávid

Magyarok Kenyere Gluténmentes Kenyér verseny 2023

/in /by

Díjazták az év gluténmentes kenyereit és péksüteményeit

A Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódóan idén második alkalommal rendezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungary Kft. A kezdeményezés célja változatlan: felhívni a figyelmet a speciális étrendet követő, lisztérzékenységgel élők igényeire és elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt.

Az elmúlt évben hagyományteremtő jelleggel szervezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét – a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódva – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungary Kft.

A kezdeményezés múlt évi sikerén felbuzdulva a szervezők idén egy új kategóriát is hirdettek, így a kenyerek és péksütemények mellett a töltött pékáruk kategóriában is nevezhettek a gluténmentes termékek gyártói. Az idei verseny dr. Nagy István, agrárminiszter védnöksége mellett indult el, a zsűri elnöke Badakné dr. Kerti Katalin, egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője volt.

Sajnos hazánkban is egyre többeket érint a cöliákia, illetve a lisztérzékenység, minden száz emberből egy speciális diétára kényszerül a betegség miatt. Esetükben a gondot a kalászos gabonákban − például a búzában − található glutén egyik fehérjecsoportja okozza. Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke a díjátadó kapcsán elmondta: jelenleg is számos félinformáció, tévhit él a köztudatban a gluténérzékenységgel kapcsolatban, holott a cöliákiások által követett diéta más krónikus betegséggel élők gyógyszerszedésével egyenértékű fontossággal bír.

Míg akár még egy évtizeddel ezelőtt is komoly problémát okozott a diétához szükséges alapanyagok, élelmiszerek beszerzése, ma már jobb helyzetben vannak e betegséggel élő fogyasztók. Szabolcs Péter, a kezdeményezés elindítója, az AMUREX GM Hungary Kft. ügyvezetője, élelmiszeripari ÁTK elnök a díjátadón elmondta: rögös út vezetett addig, hogy a gyártás és a termékfejlesztés felfelé ívelő pályára kerüljön. A gluténmentes sütőipari termékek kínálata ma már nemcsak mennyiségben, hanem a termékek élvezeti értékében is sokat javult.

A termékfejlesztés, az innováció ugyanakkor nem egyszerű feladat, a gluténmentes termékeket előállító üzemeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, a termékfejlesztés ezen a területen komoly kihívás még a tapasztalt szakemberek számára is, hiszen a glutén hiánya megnehezíti a gyártást, ráadásul az ízélményt is rontja.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jelezte: a Nak a múlt évben egy kiadványban foglalta össze a gluténmentes termékek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatos információkat. Annak érdekében, hogy az ágazat még eredményesebben tudjon működni, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül még az idén megalakul a gluténmentes munkacsoport, amelynek célja elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt, emellett megoldást keresni a felmerülő problémákra, kihívásokra.

A termékfejlesztést a Közös Agrárpolitika forrásai is támogatják. Erről dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt a díjátadón. Szavai szerint a jövő évben várhatóan 300 milliárd forintos kerettel élelmiszeripari felhívást hirdet meg a tárca, a pályázatban az innovációnak is nagy szerepe lesz.

A múlt évben elindított, s az idén második alkalommal meghirdetett verseny remek lehetőséget kínál arra, hogy a gyártók bemutassák a termékeiket, a fogyasztók pedig amellett, hogy jobban megismerhetik a gluténmentes sütőipari termékek kínálatát, egyfajta iránytűt is kapnak arra vonatkozóan, hogy mely termékek a legfrissebbek, legpuhábbak, legízletesebbek.

A versenyben részt vevő termékeket az október 18-i díjátadón meg is kóstolhatták a résztvevők, számos közülük azonban már a boltok polcain is elérhető, illetve hamarosan forgalomba kerül.

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban a nagy német gyártók jelentek meg elsőként gluténmentes termékeikkel a magyar piacon, ma már számos hazai vállalkozás is felveszi velük a versenyt, sőt meg is nyerik azt.

A szakmai együttműködés sikerét mutatja, hogy a résztvevők a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódóan már az első alkalommal adománygyűjtést kezdeményeztek, amely az idén is folytatódik. A versenyzők tavaly több mint 1 tonna gluténmentes lisztet ajánlottak fel a Magyarok Kenyere program számára, melyet liszt, kenyér és pékáru formájában kaptak meg a szükséget szenvedő, lisztérzékenységben érintett családok.

Az év gluténmentes verseny elismeréseit Győrffy Balázs, a NAK elnöke, dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára és Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, Szabolcs Péter, az AMUREX GM Kft. ügyvezetője, valamint Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke adta át.

A 2023 Gluténmentes verseny díjazottjai

A 2023 Gluténmentes Friss Kenyér verseny díjazottjai:

helyezett: Greenpass Kft. Free Pékség – K1 kovászos kenyér
helyezett: Szafi Products Kft. – Kovászos vekni
helyezett: Magyar Gluténmentes Pékség Kft. – Teljes kiőrlésű kovászos kenyér

A 2023 Gluténmentes Töltött Péksütemény verseny díjazottjai:

helyezett: Becker és M Kft. – fahéjas babka
helyezett: Greenpass Kft. Free Pékség – leveles szilvás papucs
helyezett: Szafi Products Kft. – Besztercei szilvás levél

A 2023 Gluténmentes Töltetlen Péksüteménye verseny díjazottjai:

helyezett: Lavina Kft. – No-no magvas szendvicsalap
helyezett: Szafi Products Kft. – bécsi sajtos-tökmagvas szendvicsalap
helyezett: Magyar Gluténmentés Pékség Kft. – kelt tésztás kakaós csiga

MAGOSZ Innovációs Különdíj:

Greenpass Kft. Free Pékség – K1 kovászos kenyér.

A versenyt támogatta a Hunorganic Kft., az Iresk Stamag Kft., Csak a Mentes.hu, valamit a Közért+ Zrt.

Fotós: NAK/Lévai Zsolt

Magyarok Kenyere Ösztöndíj 2023

/in /by

Magyarok Kenyere Ösztöndíj 2023

A jótékonysági program hagyományosan már tavasszal, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel kezdetét veszi, melyet évről évre mindig más külhoni térségben tartanak meg a program szervezői vagyis a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az eseménynek idén Zenta és a program térségi lebonyolítója, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) adott otthont. A járványhelyzet sajnos meggátolta, hogy a teljes Kárpát-medence gazdatársadalma együtt kérjen áldást a vetésre, de a szervezők reményei szerint a virtuális térben és lélekben valamennyi magyar gazdálkodó együtt lehetett.

Az Ünnepségen Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár, az esemény díszvendége a több mint tíz éve zajló, határokon átívelő békés nemzetegyesítő politika eredményeire emlékeztetett, amelynek fókuszában a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan az a meggyőződés áll, hogy minden magyar számít, éljen bárhol a világban.

A szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az ünnepség kapcsán hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere program a karitatív munka mellett a szakmai együttműködéseknek, az információáramlásnak is közvetítőjévé vált a Kárpát-medencében, hiszen a tudásra egyetlen határon sem kell vámot fizetni.

Az Ünnepségen részt vett többek között Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Fremond Árpád szerbiai parlamenti képviselő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mellett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke is.

Fotós: NAK/Lévai Zsolt